|
Gyere ülj le mellém, add kezed
Elmondom neked, hogy s mint esett
A történtekhez semmit hozzá nem teszek
Csak úgy mint volt, ahogy esett
Csak nézz rám, add szemed
Csak hallgass s fogom a kezed
Egyszer volt, hol nem volt
De mit is beszélek, hisz még vagyok
Mondani szeretnéd a valót
Egyszer a valót
Fogantam akaratlan, vágyból
Születtem tétova muszájból
Cserepeken felcseperedtem
Csendben lenni úgy szerettem
Játéknak ott volt maci a dörmögő
Este, sötétben szülőként ölelő
Jöttek a mesék, mind biztonság s érő
G. Becsei Katalin
|