Homo oeconomicus-e a nagycsaládos házaspár?


A homo oeconomicus olyan ember akit minden lehetséges döntésében az a szempont vezérel hogy maximalizálja a hasznát.

A háromgyerekes értelmiségi házaspár újabb gyermeket szeretne. A feleség évek óta a gyermekekkel van otthon a férj főállása mellé másodállást is vállal hogy el tudja tartani a családját. Az újabb gyermek vállalásával valószínű, hogy romlik a feleség esélye arra hogy néhány év elteltével újra elhelyezkedjék. Ideáig is sok hátrány érte, fizetésemelésekből kimaradt, szakvizsgát nem tehetett. A kérdést az édesanya szempontjából úgy is feltehetném: Homo oeconomicusként viselkedett mikor úgy döntött otthon marad?

1. Vizsgáljuk meg először hogyan alakult a 3 és több gyermekes családok száma az elmúlt évtizedekben:
1949-ben az összes család 19.75 %-a
1980-ban 6.3 %-a volt 3 gyermekes.
Ezzel szemben a gyermektelen családok száma:
1949-ben csak 26.8 %
1984-re ez az arány 35.6 %-ra nőtt.
Míg 1949-ben a 2.385.112 családból a 4 és több gyermekes családok száma 224.595 volt addig 1984-ben a családok száma 3.058.000 volt, ezen belül a 4 és több gyermekes családok száma 40.000-re csökkent.

2. A gyermekek eltartási költségei.
A családok közötti hátrányok egy része abból adódik hogy a gyermeknevelés családi költségét a társadalom csak kis részben fedezi. Megállapítható hogy a két gyermekes családok jövedelmi színvonala egy fogyasztási egységre mintegy háromnegyede-négyötöde a háromgyerekeseké kétharmada, a négy és többgyermekeseké pedig a fele azoknak a családokénak ahol nincs eltartott gyermek. A családi pótlék nagysága nem elegendő ahhoz hogy funkcióját betöltse. A családi pótlék fékezi a családos gyermekvállalási kedvét.
Megemlítek egy számítást az 1985. évre amikor az új családi pótlék hatását vizsgálták az eltartási költségek szempontjából. Ekkor kiderült. hogy az egy fogyasztási egységre jutó gyermekesek jövedelme az egygyermekes családban 29 %-kal rosszabb mint a gyermeket nem nevelőké.
A két gyermekes családban 54 %-kal volt alacsonyabb
A háromgyermekes családokban 510 %-kal kevesebb mint a gyermektelen családoké.
A magyar családok a nem megfelelő család és szociálpolitika következtében a gyermekszámtól függő ismertetetett életszínvonal-különbséget tekintették annak az anyagi bázisnak annak a döntési forrásnak amelynek tudatos választásával meghatározhatták étszínvonalukat. És ez a döntés a gyermekszám függvényében romló életszínvonal miatt egyértelmű lehetett. Az egy vagy az egy se. A családok életszínvonalának növelése úgy következhetett be hogy a döntést motiváló különböző érvek mérlegelésére nem születtek meg e gyermekek. Akár a házasság előtt állók is dönthetnek úgy ennek ismeretében hogy nem követik volt otthonuk családnagyságát kialakító gyakorlatát ahol érzékelhették emiatti nehézségeiket és tapasztalhatták hogy saját fészküknél kisebb családokban mennyivel könnyebben éltek barátaik ismerőseik.
Még néhány adat: a háromgyermekes szülők feleannyi húst harmadannyi zöldséget és gyümölcsöt, negyedannyi inget, ötödannyi harisnyát tudnak megvásárolni mint a gyermeknélküli, vagy az egygyermekes családok felnőttjei. Lakóterületük ötödakkora, külföldi utazásokat ötvened-eséllyel tudnak vállalni. A fenti tények ismeretében bizton állíthatjuk, hogy a negyedik gyermeket vállaló házaspár nem homo oeconomicus.
A fenti tények ismeretében bizton állíthatjuk, a házaspár már akkor sem viselkedett homo oeconomicusként, mikor harmadik gyermekét vállalta.

A kérdés az állam szemszögéből is megvizsgálható: Vajon az az állam amelyik minden erejével a születések visszaszorításán munkálkodik, oeconomicus államként dönt-e? A rövid távú haszon érdekében (kevesebb családi pótlék, kevesebbet kell az oktatásra költeni, bölcsődét, óvodát, iskolát szüntetnek meg az alacsony gyermekszám miatt) lehet-e, kell-e szabad-e lemondani a gyermekekről? Vajon 10-15 év múlva hogyan alakul az emberi erőforrás hazánkban?

1997. június

G. Becsei Katalin

Versek
Lelkem rongyos ruháját reszketve gombolom
Szerelem
Érintés
Villámtréfa
Mérnek, méregetnek
Hétköznapok
Érintetlenség
Boldogság
Vallomás
Fájdalom
Anyaság
Porszem
Kérdések
Egyedül
Mint asszonyod
Gyere
Töredékek
Profán gravitáció
Curriculum vitae

Egyéb írások, fájlok
A császár valóban meztelen
Az idő pénz, vagy mégse?
A matrimonium virgineum
A szabadság pásztora
Az idő
Ha szárnyalni nem tudsz, legalább bicegj!
Gondolatok házasságról, gyermekvállalásról, szerelemről
Baka dolgozat bevezetése
A kánonjogi hallgatók szociológiai és motiváltsági viszonyainak felmérése
Háztartásgazdaságtan szakdolgozat Összefoglalás
Háztartások stratégiája - Család és közgazdaságtan Bevezetés
Homo oeconomicus-e a nagycsaládos házaspár?
Falusi turizmus - Nagycsaládos üdülő Összefoglalás
Az Internet lehetőségei az egészségügyben
Pénzhiány és pazarlás a társadalombiztosítás gyakorlatában
A gyermeknevelés költségei



Levélcím: gresz kukac hu.inter.net
Vissza a kezdőlapra