|
|
|
Becsei Katalinként született 1956. április 28-án, mint nem kívánt gyermek. Édesanyja mindent megtett, hogy a megfogant gyermek ne jöjjön a világra, de Kati erős volt. Az abortuszt ezután után néhány hónappal, 1956 nyarán engedélyezték. A család hármas társbérletben élt. A papa édesanyja is velük lakott, aki ekkor még dolgozott, így a kicsire a szomszéd idős néni vigyázott. Miután a nagymama nyugdíjba ment, ő nevelte az egyke gyermeket.
A család apai nagyanyai (Szentgyörgyi) ágon erdélyi unitárius családból, nagyapai ágon (Fabók - Becsei) Szegedről származik. Anyai ágon horvát felmenői voltak. Kati kizárólag az egykori hegedűtanár apai nagyanyját ismerhette meg, mivel édesanyja családjával a kapcsolat a háborúban megszűnt, tisztviselő apai nagyapja pedig 1941-ben meghalt.
A családi krónika említést tesz arról, hogy Szeged orosz megszállásakor egy tatár tiszt foglalta el a házat, ahol Kati nagymamája beteg édesanyjával és két fiával élt, így viszonylagos védettségben voltak. A fiúkat a háború utolsó hónapjaiban besorozták. Nagybátyja orosz fogságba került. Édesapja megjárta Grazig Ausztriát, de a háború vége már Drezdában érte. Onnan utazott a vonat tetején haza.
A háború után a nagymama eladta szegedi házát, és testvére, a későbbi berni szőrmebolt tulajdonos unszolására Budapesten vett ebből egy II. kerületi lakásingatlant és egy VII. kerületi lakásbérleti jogot. Sajnos a tanácsadó nem a legjobb üzletet ajánlotta. Az ingatlan lakott volt, a bérlet pedig pedig egy társbérlet. A társbérletből dédunokája megszületése után került el. A II. kerületi lakásba élete utolsó hónapjaiban tudott végre beköltözni.
Gyermekkorában, televízió nem lévén, Kati egyetlen szórakozása az olvasás volt. Imádta a könyveket, különösen az állat- és vadásztörténeteket. Az oroszlánok voltak a kedvencei. Sajnos az élet nem adta meg neki a lehetőséget, hogy egyszer Afrikába elmenjen, kedvenc állatait közelről élőben megnézni. Falta a könyveket, bár sok könyvük nem volt, rendszeresen könyvtárba járt. Házasságkötését követően férjével rengeteg, ebben az időben még olcsón megvásárolható könyvet vettek. Egy alkalommal (akkoriban számolták fel a könyvesboltok az elfekvő raktárkészletet) több havi fizetést költöttek el. Gyermekeire többezer kötetes könyvtárat hagyott, melyben az etológia, szépirodalom, szakácskönyvek, művészeti könyvek mellett gyógyszerészeti, teológiai és kánonjogi könyvek sora található. Érdeklődési köre rendkívül szerteágazó volt. Egyaránt tájékozott volt irodalmi, történelmi kérdésekben, széleskörű biológiai, etológiai ismeretei voltak, ezen kívül otthon volt a teológiában is.
Általános iskolai tanulmányai mellett nagymamája kívánságára hegedülni tanult. Segédtárgyként a zongorát vette fel. Emellett évekig énekelt. Így nem csoda, hogy gyerekeit is zenetanulásra bíztatta. Három lánya hegedül, egy csellózik, egy zongorázik. Ha nagyritkán együtt zenéltek, nagy élmény volt.
Érettségi után a gyógyszerészkarra jelentkezett, de nem vették fel. Így a Szent István körúton levő un. "Pásztor" patikában gyógyszertári asszisztensként kezdett dolgozni, és közben elvégezte az asszisztensi iskolát. Ezután először az Országos Baleseti Intézet , majd a Szent István kórház gyógyszertárában dolgozott. Ez utóbbi egész életére meghatározó volt. Itteni munkatársai egyike közeli baráttá is vált. Asszisztensként szerzett tapasztalatainak nagy hasznát vette később, gyógyszerészi tanulmányai alatt.
Későbbi férjével az érettségi évében ismerkedtek meg. Párja ekkor még elektronikai műszerész tanuló. Később mindkettőjüket felvették az orvosi egyetemre.
Hosszú udvarlás volt. Megismerkedésüktől közel tíz évig tartott, mire egybekeltek. Az udvarlás ideje alatt tanult meg Kati úszni. A mélyvíztől félő, úszni nem tudó lány olyan vízbiztonságot szerzett, hogy a mélyvizű medencét is gond nélkül átúszta. Ennek negy hasznát vették később, mikor a gyerekeket uszodába vitték.
A jegyajándék Katihoz méltó volt. Nem gyűrűt vagy más ékszert kért, mint a nők általában, hanem egy saját kutyát. Ekkor került hozzá "Elza" a golden retriever. Ettől kezdve haláláig folyamatosan volt kutyája. (A jelenlegi Elza, Elza3, miden nap Őrá emlékezteti a családot.) Házasságot az egyetem befejezésekor 1981-ben kötöttek. Az akkori lakásviszonyok között nehéz volt egy fiatal párnak különköltözni a szülőktől. Némi szerencsével és sok segítséggel sikerült egy egyszobás VI. kerületi lakásba költözni. Az ottani állapotokra jellemző, hogy a rendcsinálás, takarítás során második világháborús kenyérjegyet is találtak. Kati ekkor kezdett önálló háztartást vezetni. Rövid idő alatt kiválóan főzött, sütött. Hatalmas családi vendégségeket szervezett. Minden vágya az volt, hogy rendszeresen összehozza a tágabb családot, ő legyen, aki erősíti az összetartást. Sajnos azonban ez nem sikerült.
Férjét az akkoriban szokásos módon néhány hónappal az egyetem befejezése után behívták sorkatonai szolgálatra, melyet a budapesti határőr laktanyában töltött. Ez nem csupán azért volt jó, mert így otthon lakhatott, hanem ez sok szempontból kivételes hely volt. Így még sorkatonaként kaptak egy kéthetes nyaralási lehetőséget a belügyminisztérium egyik balatoni üdülőjébe. Ekkor tanult meg Kati biciklizni.
Első gyermekük, Ágnes, hosszú várakozást követően 1985-ben született. Kati ettől kezdve csak a családnak élt. A háztartás ellátása melletti szabadidejében a gyerekekkel játszott, énekelt, mesélt. Abban az egyszobás lakásban, ahol éltek, a gyermekvárás időszakában építettek galériát. Kati a végén már nagy pocakkal segített, hogy a gyerek érkezésére minden a helyére kerüljön. Nem sokkal később Kati nagymamáját, a dédit is magukhoz kellett vegyék.
1987 tavaszán lakáscserével sikerült egy 1,5 szobás lakásba költözniük. Ekkor született Katalin. Judit 1988-ban jött a világra. Itt is a dédivel laktak együtt, akiről halálig gondoskodtak.
A rendszerváltás idején a magzatvédelemnek kötelezte el magát. Akkoriban egyetlen nőként, többgyermekes anyaként járt különböző vitákra, nyilatkozott a TV-nek az abortusz kérdéséről. Részt vállalt az egyik első egyesület, a Magzatvédő Társaság 1988-as megalakításában is. Ekkor a "Hazafias Népfront" támogatásával vált lehetségessé az egyesület alapítása. A politika 40 éven keresztül tiltotta ezt. Egyik szervezője és levezetője volt 1991-ben az "Együtt az életért fenntartások nélkül" című első magyarországi életvédő konferenciának.
Ekkoriban vált lehetővé, hogy nők elvégezzék a teológiát. Így az első évfolyamok egyikén, 1989-ben teológiát kezdett tanulni. Hitoktatói diplomamunkáját "A jegyesoktatás erkölcsteológiai szempontjai" címmel írta meg.
1991 októberében megszületett negyedik lánya, Anna, 1995-ben az ötödik, Dorottya. Ezt követően iratkozott be a közgazdasági egyetemre, ahol gyógyszerész-közgazdász diplomát szerzett.
Abban az időben üdülni a szakszervezet beutalóival lehetett. Így került a család először Siófokra. Itt találtak egy olyan üdülőt, ahol uszoda is volt. Több alkalommal töltöttek itt egy-egy hetet télen (ekkor volt a családnak megfizethető). Itt tanult meg igazán a három nagy a vízben ugrálni, játszani, úszni. A napi program felkelés, reggeli, uszoda, ebéd, alvás, uszoda, vacsora volt. Aztán a rendszerváltás után megfizethetetlenné vált a téli üdülés is. Ettől kezdve szinte semmi lehetőségük nem volt az egyre nagyobb gyerekeket hosszabb időre elvinni. Egy ismerősük unszolására néhány napot az Őrségben töltöttek, és teljesen beleszerettek a vidékbe. Így aztán 1997-ben hosszú keresés után vettek egy elhagyott házat. Ettől kezdve a család a nyarakat egy csodálatos helyen kicsit nomád körülmények között töltötte. Később bevezették a vizet, lett boyler, WC.
Kati 1996-tól haláláig jegyesoktatással foglalkozott. Férjével együtt a szent Imre plébánia jegyes felkészítésében a családtervezésről, gyermekvállalásról tartott havi rendszerességgel órákat.
1998 karácsonyán, 98 éves korában halt meg nagymamája, akit anyjaként szeretett.
2000. szeptemberében férjével egy jegyes honlap építését kezdte a "katolikus.hu" szerveren.
2001. februárjában kinevezték az Esztergom-Budapesti Egyházmegye Családreferense Tanácsadó Testületének tagjai közé.
2001. márciusában letiltották a honlapot, novemberre a Tanácsadó Testület tagjai közül is eltávolították. Ekkor született a jegyes.hu oldalrendszer.
2001 szeptemberében 1 hónapot Olaszországban, Reggio di Calabria-ban töltött egy nyelvi kurzuson.
2002-ben véletlenül, egy újságban fedezte fel, hogy magyarországon kánonjogi oktatás folyik. Azonnal jelentkezett, és kiváló eredménnyel (summa cum laude) végezte tanulmányait. Elmondható, hogy beleszeretett a házasságjogba. Abban az időben másról sem lehetett beszélni vele, mint a különböző házasságjogi problémákról, tisztázatlan jogi helyzetekről.
2002 decemberében ismét gyermeket várt. Nehezen fogadta el, hogy megint kezdődik az örökös készenlét, a nem alvás, a kötöttségek sora. Végül azonban nem csupán elfogadta, hanem akarta is az ikreket. Nagy lelki traumát okozott, amikor három hónaposan elvetélt. Ebben az időben védte meg közgazdasági diplomamunkáját, amit háztartásgazdaságtanból írt. Még igazán ki sem lábalt magzatai elvesztésének fájdalmából, amikor 2003. márciusában elveszítette édesapját. Ezután újult erővel foglalkozott a kánonjoggal. Felmérést végzett a hallgatók motivációjáról, az oktatásal kapcsolatos véleményekről. Még hallgatóként hozzákezdett egy Egyházjogi korrepetitor készítéséhez, melyhez már azóta több, mint 1000 teszt elkészült. A hallgatók tájékoztatásának elősegítésére 2003 őszén létrehozta a kánonjogász honlapot.
2004-ben summa cum laude kánonjogi baccalaureátust kapott.
Tervezte a licencia vizsga letételét, szeretett volna doktorálni is. Ekkor derült ki, véleltlenül, egy más okból végzett műtét során rosszindulatú daganatos betegsége. Ez lelkileg teljesen megváltoztatta. Minden orvosi érvelés ellenére meg volt győződve arról, hogy már csak néhány hónapja van hátra.
2005 elején két műtétet és egy kemoterápiát kellett elviseljen. Közben sikerült még néhány napra Rómába elutaznia, ahol néhány fontos hely megtekintése mellett egy teljes napot könyvesboltokban töltött. Kánonjogi könyveket keresett. Licencia dolgozatához és tervezett munkáihoz keresett irodalmat.
Betegsége hatására kezdett verseket írni. Lelkét nagyon megviselte a kilátástalannak látszó jövő. Ez a verseken érezhető is.
2005. júniusában újabb beavatkozáson esett át. Bár ez orvosilag sikerült, Kati lelke (így utólag végiggondolva) ekkor véglegesen deformálódott. Bár fizikai állapota jó volt, abbahagyta a kánonjoggal való foglalkozást. Az ami már évek óta kitöltötte az életét hirtelen érdektelenné vált számára. Ettől kezdve semmivel nem foglalkozott, a halálra készült.
2005. november 30-án reggel szerető szíve megszűnt dobogni.
A honlapon található írások és képek szerzői jogi védelem alatt állnak. Sokszorosításuk, terjesztésük a jogtulajdonos engedélye nélkül tilos.
Társbérlet: a lakáshiány miatt a nagyobb lakásokat több családnak adta bérbe azt állam. A családok a lakószobákat kizárólagosan használták, de a konyha, előszoba, WC, fürdőszoba közös volt. Ez az együttlakóktól függően sokszor igen nehéz volt. Nem egy helyen bíróságnak kellett pl. a fürdőszoba használatot ítéletben meghatározni, mert a családok nem tudtak megegyezni.
Visza az elejére
Versek
Lelkem rongyos ruháját reszketve gombolom
Szerelem
Érintés
Villámtréfa
Mérnek, méregetnek
Hétköznapok
Érintetlenség
Boldogság
Vallomás
Fájdalom
Anyaság
Porszem
Kérdések
Egyedül
Mint asszonyod
Gyere
Töredékek
Profán gravitáció
Curriculum vitae
Egyéb írások, fájlok
A császár valóban meztelen
Az idő pénz, vagy mégse?
A matrimonium virgineum
A szabadság pásztora
Az idő
Ha szárnyalni nem tudsz, legalább bicegj!
Gondolatok házasságról, gyermekvállalásról, szerelemről
Baka dolgozat bevezetése
A kánonjogi hallgatók szociológiai és motiváltsági viszonyainak felmérése
Háztartásgazdaságtan szakdolgozat Összefoglalás
Háztartások stratégiája - Család és közgazdaságtan Bevezetés
Homo oeconomicus-e a nagycsaládos házaspár?
Falusi turizmus - Nagycsaládos üdülő Összefoglalás
Az Internet lehetőségei az egészségügyben
Pénzhiány és pazarlás a társadalombiztosítás gyakorlatában
A gyermeknevelés költségei