|
|
A házasság lényegi elemei, a házasság javai
Hűség java
Felek java
Életközösséghez való jog
Gyermek java
Testhez való jog
Mi a különbség a gyermek java, és a testhez való jog ideiglenes kizárása, illetve a felfüggesztés között? Kizárás és felfüggesztés!!
Ha a gyermek javának ideiglenes kizárása, nem jelenti a testhez való jog felfüggesztését, azaz megengedett a házasélet ilyen feltételek mellett is.
Véleményem szerint csak részben hasonlítható, mert a az indok teljesen különböző. A M.V.-nél a pár megalapozott félelem. Szent fogadalomnál, illetve szerzetesi fogadalomnál a házassághoz való jog gyakorlásáról mondanak le, itt azonban a testhez való jog gyakorlását függesztik fel. Tehát a házassághoz való jog nincs felfüggesztve, csak a gyermek nemzéséhez aló jogot nem gyakorolják. A házassághoz való jog született jog, kérdés a gyermeknemzéshez való jog is született jog.
A megalapozott félelem jogilag mit jelent? Ez hogyan és mi módon igazolható, vagy csupán lelkiismereti kérdés? Esetleg orvosilag igazolható?
1. Néhány év múlva ugrásszerűen megnövekszik majd a genetikai szűrővizsgálatok száma ez bizonyára hatással lesz a gyermekvállalásra
2. A környezetszennyezés, ionizáló sugárzás, Csernobil
3. Amennyiben nemhez kötött az öröklődő betegség, milyen megoldás lehetséges
4. A következő esetek merülhetnek fel
"A" házaspár
Házasságot kötnek, később genetikai vizsgálat valószínűsíti azt, hogy a születendő utód genetikai rendellenességgel születik ezért biztosan kizárják a fogamzást.
"B" házaspár
Házasságot kötnek, de előtte genetikai szűrővizsgálaton vesznek részt, ezért úgy döntenek, biztosan kizárják a fogamzást. de a testhez való jogot nem függesztik fel.
"C" házaspár
Házasságkötés előtt genetikai szűrővizsgálaton vesznek részt, az eredmény alapján, felfüggesztik a testhez való jogot, nem hálják el a házasságot sem, szűzi házasság.
"D" házaspár
Érvényes házasságukból első gyermekük fogyatékkal született. Biztosan kizárják a fogamzást, ezért sterilizáltatják magukat.
1055. kán. §. A házassági szövetséget, amelyben a férfi és a nő az egész élet olyan közösségét hozza létre egymással, amely természeténél fogva a házasfelek javára, gyermekek nemzésére és nevelésére irányul, Krisztus Urunk a megkereszteltek között a szentség rangjára emelte.
2. §. Ezért megkereszteltek között nem állhat fenn érvényes házassági szerződés anélkül, hogy ugyanakkor ne lenne szentség is.
Ha csak az elhált szentségi házasság fejezi ki tökéletesen Krisztus szeretetét az egyház iránt, akkor az M.V.-ban ez hogyan valósul meg?44.o.
Jelzi- valamilyen módon közvetetten a házassági célok hierarchiáját?
Ha a gyermek fogyatékossága az oka, akkor nem súrolhatja -e a lényegi terhek vállalására való képesség esetét?
Különbözik-e valamilyen módon ennek megkötése a hagyományos házasságétól?
A jog gyakorlásának felfüggesztésének megszüntetése érvényteleníti-e ezt a házasságot?
Milyen formában kell itt a beleegyezést adni?
Tehát nem a szentségi jelleg miatt nem bontható, hanem az elháltság miatt, akkor az elháltság az érvényes házasság bonthatóságának esszenciális eleme.
Ez akkor a születendő gyermekek védelmében hozathatott.
Egy megkeresztelt és egy megkereszteletlen köthet-e szűzi házasságot?
Nem ütköző pontja-e teológiának, morálteológiának és a kánoni jognak?
Mivel változott a felfogás a házasság céljait illetően változott-e az M.V.-ről való felfogás?
Honnan eredeztethető az M. V.
Nem minden szentségi házasság elhált házasság, de minden elhált házasság szentségi házasság.
G. Becsei Katalin
|
